Schiffert hívták meg a szolyvai megemlékezésre beszédet mondani - hát persze hogy belekeverte a zsidók deportálását is

Gyászünnepséggel, emlékmenettel és koszorúzással emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 70 évvel ezelőtt deportálták a szovjet hatóságok sztálini lágerekbe a kárpátaljai magyar férfilakosságot. Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban, a Szolyvai Emlékpark Bizottság szervezésében tartott központi megemlékezésen Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, a párt országgyűlési frakcióvezetője emlékező beszédében kiemelte: vészterhes időben emlékezünk arra, hogy 70 évvel ezelőtt deportálták a szovjet hatóságok a kárpátaljai magyar férfiakat és németeket. Hozzátette: Kárpátalján szinte nincs magyar család, amelynek ne pusztult volna oda egy-két tagja, a 30-40 ezer elhurcolt alig egyharmada tért haza. Hangsúlyozta: "Szolyván egy másik, 70 évvel ezelőtti tragédiára is emlékezünk, hiszen néhány hónappal korábban Kárpátalján körülbelül 90 ezer zsidó származású magyar honfitársunkat deportálta a német birodalom a magyar közigazgatás segítségével." Először vett részt idén a szolyvai megemlékezésen az ukrán kormány képviselője. Hennagyij Druzenko, nemzetiségi ügyekért felelős kormánymegbízott beszédében megemlékezett a diktatúrák áldozatairól, rámutatva, hogy Ukrajna is ezen a szombaton emlékezik a nagy éhínség, a holodomor áldozataira. A kormánytisztviselő bocsánatot kért a kárpátaljai magyaroktól azért, hogy ha - mint fogalmazott - ukrán nemzettársai is részesei lettek volna a 70 évvel ezelőtti atrocitásoknak. A megemlékezés keretében az emlékpark falán felavatták az ugyancsak a sztálinizmusnak áldozatul esett Raoul Wallenberg "zsidómentő" svéd diplomata emléktábláját, Volodimir Kolodko ungvári szobrászművész alkotását - aminek körülbelül annyi köze volt a magyarok elhurcolásához, mint Schiffer zsidóinak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az évforduló alkalmából több száz fő részvételével emlékmenetet szervezett Munkácsról a 26 kilométerre lévő Szolyvára, amely az 1944-es deportálás útvonalát követte.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője a reggeltől koraestig tartó vonulás kapcsán az MTI-nek elmondta: nagyon fontos az 1944-ben elhurcolt magyarokra és németekre emlékező menet, hiszen közel ötven évig nem lehetett beszélni a szinte minden kárpátaljai magyar családot érintő tragédiáról. Hozzátette: a meneten részt vevő emlékezők bizonyos mértékben részeseivé válnak az elhurcoltak szenvedéseinek, s nem utolsó sorban felhívják a vonulás útvonalán lévő települések lakosságának és az országúton közlekedőknek a figyelmét arra, hogy milyen hatalmas igazságtalanság érte 70 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarságot és németséget. Brenzovics sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán állam még nem rehabilitálta az ártatlanul megölt és meghurcolt kárpátaljai magyarokat, jóllehet a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) korábban nagy többséggel megszavazta a magyarok rehabilitációját. Mint hangsúlyozta, parlamenti képviselőként - elődeihez hasonlóan - mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy hivatalosan rehabilitálják az elhurcolt kárpátaljai magyarokat. Szerinte ez szép gesztus lenne a kárpátaljai magyarság felé az új ukrán hatalom részéről
A polgári lakosság elleni katonai akció háborús bűn. 1944 őszén Kárpátalja magyarsága is háborús bűncselekmény áldozata lett, amikor fegyvertelen családapákat, férjeket, fiakat ragadott ki családjaik köréből a sztálini hatalom és szenvedtette meg velük a „hideg poklot”. A deportálások 70. évfordulóján Kárpátalja-szerte megemlékeztek a tragédiáról, így november 18-án